Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tehetséggondozás elméleti alapjai

2012.06.14

 ·        A tehetséggondozás elméleti alapjai

o   iskolai szint és osztály szintet különböztetünk meg

§  iskolai szint: gyorsítás, gazdagítás, integráció vs. szegregáció

§  Egyéb tanácsok:

·         Networking

·         Partnerek bevonása (szülők, a lakóközösségek, önkormányzat stb.)

·         Szülők egyetértése, bevonása a folyamatokba

·         Diákönkormányzatok

·         Tanárképzés biztosítása

·         Szakemberek bevonása

·         Teljes iskolát átölelő programok (Hejőkeresztúr)

·         HH kezelés

§  osztály szint: differenciálás, öndifferenciálás

·         Gyakorlati tanácsok osztályszinten:

o   Valódi problémamegoldást követelő feladatok

o   Megfelelően kell a gyorsítást, gazdagítást, a vertikális csoportképzést alkalmazni

o   Tantárgyakhoz kötött speciális kihívásokat hangsúlyozni (ez csak a matematika segítségével oldható meg…)

o   Minden gyereknek valamiben lehetőséget adni a csillogásra

o   Az intelligencia akkor lesz tehetséggé, ha megfelelő fejlesztési folyamat áll a rendelkezésre.

o   Azonosítás – attól függően, hogy a teszt mit mér (milyen típusú intelligenciát) ugyanaz a gyermek mutathat egyszerre komoly intellektuális teljesítményt és értelmi fogyatékosságot is. (Gyarmathy, Éva:Hátrányban az előny);

o   Nehéz elfogadni a tehetséget, ha nem az iskola által értékelt területen jelentkezik. – az iskola főleg a verbális területeket értékeli

o   A tehetségek megtalásának / azonosításának legjobb módszere a fejlesztés.

o   Gondozás /fejlesztés: HH-s tehetségek megtalálása rendkívül nehéz

§  másképp kell gondozni a szocio-kultrálisan hátrányos helyzetű tehetségeket.

§  Más tartalom (is): önértékelés fejlesztése, metakognitív stratégiák megtanítása, szókincsfejlesztés

§  Más módszerek: stratégiai játékok -Hejőkeresztúri példa, Berettyóújfalu.

 

o   A tanár személyisége:

§  Gordon: a hatékony tanári személyiség főbb kritériumai:

·         a gyerek sokféle viselkedésformáját találja elfogadhatónak;

·         rugalmas, kevésbé ítélkező;

·         nagy a tűrőképessége;

·         nincs meg bennük az a tendencia, hogy a jóról és a rosszról vallott saját elképzeléseiket másokra ráerőszakolják;

·         emberi kapcsolataikban általában is elfogadóak.

§  A tehetséggondozó tanár speciális jellemzői: Seeley, 1997

·         Érettség és tapasztalat; magabiztosság.

·         Magas szintű intelligencia.

·         A szakma iránti érdeklődés, amely intellektuális jellegű.

·         Magas szintű igény a teljesítés iránt; vágy az intellektuális fejlődésre.

·         Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok iránt.

·         Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében.

·         Humorérzék.

·         Hajlandóság arra, hogy a tanulás „elősegítői”, ne „irányítói” legyenek.

·         Kapacitás a kemény munkára; hajlandóság arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra.

·         Az általános ismeret széles háttere; a szakértelem konkrét területei.

·         Hit az egyéni eltérésekben, és azok megértése.

o   Tanulási stílusok különbözősége:

§  Biológiai különbözőségeken nyugvó információfeldolgozási stílus:

·         Bal: beszéd, írás, olvasás, logika, elemzés, listázás, sorba rendezés, egymásutániság. (nyugati kultúra)

·         Jobb: képzelet, színek, dimenziók, téri-vizuális ingerek, muzikalitás, egészleges felfogás, egyidejűség. (keleti kultúra)

o   szem előtt kell tartani, hogy a tanulóra melyik oldaliság a jellemző a tanulásnál

§  Kognitív stílusban mutatkozó egyéni különbségek:

·         Milyen reprezentációs rendszert használ

o   vizuális rendszer - 29%  (40%)

o   auditív rendszer - 34 %  (20%)

o   kinesztetikus - 37% %    (40%)

§  Motivációs stílus:

·         Sikerorientált

·         Kudarckerülő

·         (bizonytalanságtűrés mértéke mekkora)

o   Többszintű, érzékletes tanítás mindenkinek szükséges:

§  Öndifferenciálás lehetőségének megadása

§  A másféle modalitásokat, információ feldolgozó módokat preferálóknak lehetőség adása. (NLP (ez nem tudom, mi…) a tanításban: rögzítés, emlékezés)

·         1. Vizuális élmények  (vizuális) - film, képek, tabló, rajzok stb.

·         2. Mozgással tanulás (érzések, kinesztetikus) - kézbe fog, drámajáték, tánc, vérszerződés

·         3. Zenei megközelítés (auditív) - magyarázat, zenehallgatás, szinkron, hang-történet

o   Személyes élmények behozása a tanításba:

§  Paradoxonok – súlyos kérdések felvetése

§  Analógiák (mai kor és a Római Birodalom)

§  Ellentmondások (Bólyai-féle geometria)

§  Provokatív kérdés (nem találják fel a villanyt)

§  Bizonytalanság elviselése (fizika becslési verseny; honfoglalás)

§  Kreatív olvasás és írás stb.

 

·        Sternberg:

-         1993: a modell elemei:

o   kiválóság – a korosztályhoz képest

o   ritkaság

o   produktivitás - teljesítmény

o   demonstráció – hiteles teszten keresztül

o   érték a társadalom számára

-         2004: tehetség tulajdonságok (WICS-modell)

o   Bölcsesség (Wisdom – W). – a bölcsesség az intelligencia és a kreativitás alkalmazása

o   Intelligencia (Intelligence – I).

o   Kreativitás (Creativity – C).

o   Szintetizálva a fenti 3 (Synthesized – S)

·        Renzulli (1978)

-          a tehetség a társadalmi beágyazottságon alapulva három elemből épül fel:

o   az átlag feletti képességből

o   a kreativitásból és

o   a feladat iránti elkötelezettségből

-          az átlagon felüli képesség nem elég tehát, sőt, ennek hiányát kiegyensúlyozhatja a másik kettő megléte

-          gazdagítási triász:

o   I. Általános explorációs tevékenységek: sokféle tevékenység biztosítása

o   II. Csoportos fejlesztő gyakorlatok: tudják, hogy miben jó, de nincsen meg a kompetencia -> fejlesztik

o   III. Valódi feladatok egyéni vagy kiscsoportos megoldása: tudják, miben tehetséges

Míg az első két kategória minden tanuló számára megfelelő lehet, addig a III. kategória olyan emelt szintű feladatokból tevődik össze, amelyeket a tehetséges tanulók maguk választotta alapon végeznek. A feladatmegoldó tevékenységnek ez a típusa arra ösztönzi a tanulókat, hogy friss adatokat gyűjtsenek, az adott ismeretkörnek megfelelő kutatási módszereket alkalmazzanak, és munkájuk eredményét az erre alkalmas hallgatósággal megosszák.

Lehet kapásból a harmadik csoportba kerülni.

o   USA 40 államában és 450 iskolakörzetben, mára már több százezer gyermek tanul a Renzulli-féle SEM (Schoolwide Enrichment Model = iskolaszintű gazdagítási modell) modellt alkalmazó oktatási intézményben. (Field, 2008)

o   Renzulli & Reis – az érdeklődés kell, hogy vezérelje a gyerekek munkáját, kutatásait és a projektjeit, mert ez vezet elköteleződéshez.

o   Renzulli Learning – interneten meglévő gazdagító program - 16 hét után a gyerekek mind az olvasás, a szövegértés területén szignifikánsan javultak. (Field 2008)

 

·        Freeman modellje.

o   Freemann kutatásai – segítő folyamatok:

§  Tehetségek nyílt ünneplése (Svájc – Finno – Litvánia)

§  Tantervi differenciálás fontossága – magas szintű kihívások megjelenítése

§  Inkluzivitás

§  Folyamatosság

 

-         tehetséggondozási módszerek:

o   Akceleráció - Gyorsítás (léptetés / ugratás):

§  Korábbi iskolakezdés

§  Osztály-átléptetés - ugratás

§  Tanulmányi idő lerövidítése.: 4 helyett 3 év

§  Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése/egyetemi kreditek szerzésének lehetősége.

§  Hosszútávon hasznos, mind a tárgyi tudásban, mind a kapcsolatok terén

§  A gyermek vágya a léptetésre

§  Nagyon hatékony

§  Gondos tervezés

§  Megszűnik a tanulók unatkozása

§  Ritka az érzelmi probléma

§  Szülők bevonása

§  (Colangelo, 18 féle)

Húzódoznak tőle/nem alkalmazzák, mert:

§  Nem sok iskolában ismert – tanárok idegenkednek tőle.

§  Keveset tudunk a gyakorlati alkalmazásról.

§  Hit és tények összeütközése.

§  Életkor / alkalmasságban az életkor győz általában.

§  Félelem attól, hogy bajt okozunk a gyorsítással.

§  Már számos kutatás van, de még sem ismertek.

§  Gyerekkor elvesztése.

§  Nehéz új barátokra szert tenni.

§  Egyedi igények kevésbé fontosak, mint az egyenlő esélyek

§  Letöri a lassabban haladókat

§  Lukak lesznek a gyerek tudásában

§  Sokunk ismer negatív példákat.

o   Szegregáció - Kiválogatás, elkülönítés, elitképzés

§  Pl. tehetséggondozó /tagozatos osztály

·         tehetséggondozó iskolák stb

§   nem megoldható kérdés: mi a helyesebb a tehetségek integrált vagy szegregált nevelése; mindkettőnek van előnye/hátránya

§  A kettő ötvözete (Izrael, pull-out osztályok; iskola – tehetségközpont; nyári táborok)

o   Gazdagítás és dúsítás:

§  Lehetőség az egyéni irányokra

§  Formái: egyéni, kiscsoportos, tanítási órán és azon kívül

§  Rövid és hosszú programok (tanóra, Aarny János év)

§  Lényeg: szabadság a feladat kiválasztása, megoldása és prezentálása terén.

Jellemzői:

§  Tananyaghoz kapcsolódhat / vagy azon túl

§  Újdonság, nehézség, változatosság

§  Sokféle módszer ötvözete

§  Elemei: intellektuális kihívás, kreativitás, társas készség fejlesztése

o   Személyiség és szociális szféra fejlesztése – integráció

 

Mindennapi osztályszinten:

o   Differenciálás:

§  A differenciálás formái az osztályokban:

·         Nyitott feladatok mindenkinek.  

·         Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás.

·         Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok. 

·         Az alapokról való indulás.

·         Egyéni feladatadás.

·         Alapszint plusz választott feladatok

o   Öndifferenciálás

 

·        Tehetséggondozó anyagok felhasználásának és kialakításának módszerei.

 

Tehetségfejlesztő módszerek a mindennapokban:

Lényeg:

o   egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanítási modellek.

o   A gyerekek különböző szintű feladatok közül maguk választhatnak. (hf.)

o   Kiderülnek a tendenciák. (kihívások, tanulási stílus stb.)

 

A program célok pontos meghatározása:

¡  személyiségfejlesztés

¡  valamely művészeti vagy tudományág területén való fejlesztés (pl. versenyfelkészítés)

¡  kreativitás fejlesztés

¡  magasabb képzésbe való bejutást megcélzó program

¡  explicit gondolkodás fejlesztés;kutató munka, alkotó munka fejlesztése

¡  Kiegészítő ismeret anyag pl. nyelvben

¡  Egyéb: kevert, komplex programok

¡  SIKERKRITÉRIUMOK

A programban résztvevők célcsoportja:

            Jellemzők:

¡  kiemelkedően intelligens

¡  kreatív

¡  alulteljesítő

¡  hátrányos helyzetű stb.

Korosztály:

o   óvodáskor, kisiskoláskor, tizenévesek, felnőtt kor stb.

(x; y; z generáció)

A programba kerülés módja:

¡  Szűrés

¡  Felvételi (teszt, beszélgetés stb.)

¡  Célzott megfigyelés

¡  Szülő, pedagógus ajánlása

¡  Önjelölés

 

Alapelvek az azonosításhoz: - Dr. Balogh László nyomán

o   Az azonosításhoz a modellek adhatnak kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell.

o   A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” titulussal.

o   A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást.

o   A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.

o   Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

Az azonosítás szintjei az iskolában

- Első szint: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése.

- Második szint: ad hoc azonosítás.

 Harmadik szint: tesztek segítségével végzett azonosítás.

- Negyedik szint: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása az iskolában.

Ø  tanári jellemzés,

Ø  tesztek és felmérések,

Ø  kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,

Ø  iskolapszichológusok véleménye,

Ø  szülői jellemzés,

Ø  tanulótársak jellemzése.

 

A program:

            Eredete (kész, saját fejlesztés stb.)

            Típusa : léptetés; ugratás, elkülönítés, gazdagítás, nívó csoport az osztály mellett vagy benne stb.

o   más tehetséggondozási módszer:

o   Renzulli – gazdagítási triász: iskolára tervezett program

o   online program a tanulásban – motivációt is biztosít

o   saját kurzus készítés a többi tanuló számára

            Tartalma: tantárgyi, készségterület (pl. zene), érdeklődést bővítő, tanulásmódszertani...

            Módszerei: differenciálás, kiscsoportos oktatás, dráma, projekt módszertan stb.

            SIKERKRITÉRIUMAI

 

A program megvalósítása:

            Humán erőforrások - szakemberek

            Külső kapcsolatok – szülők, intézmények stb.

            Tárgyi feltételek

            Anyagi feltételek

            Anyagi források

SIKERKRITÉRIUMOK ÉS A TARTALOM / MEGVALÓSÍTÁS ÖSSZHANGJA

 

 

Tanítási módszerek: 

·        Williams értő-érző modellje

A tanáron múlik, hogy hogyan érzik magukat a tanulók.

Tanulás:

I. Tanár viselkedése

II. Tanulók viselkedése

III. Tantárgy

o   A tanár átvarázsolhatja a tantárgyat.

o   Az értő-érző viselkedést kiváltó eszközök:

1.      Paradoxonok – súlyos kérdések felvetése

2.      Analógiák (mai kor és a Római Birodalom)

3.      Ellentmondások (Bólyai-féle geometria)

4.      Provokatív kérdés (nem találják fel a villanyt)

5.      Bizonytalanság elviselése (fizika becslési verseny; honfoglalás)

6.      Kreatív írás

7.      Kreatív olvasás

8.      Stb.

 

-          Tanár-diák kapcsolat:

-          Ebben az aszimmetrikus kapcsolatban meghatározó a pedagógus személyisége, irányítási stílusa.

o   Jó pedagógusi attitűd:

§  Az első összetevő az, hogy kongruens legyen a tanár

§  A második összetevő: gyengéd, pozitív, elfogadó attitűd a gyerekek iránt.

§  A harmadik összetevő az empatikus megértés.

 

 

-         Clark integratív modellje (1986)

Igazi tanulás = holisztikus tanulás

  1. Gondolkodás – kognitív működés
  2. Képzelet – intuitív és kreatív működés
  3. Érzelmek – emocionális működés
  4. Érzékek – fizikai működés

Teljes idegrendszer, agy, érzékek, képzelet, érzelmek mind részt vesznek a tanulásban.

 

-         Bloom rendszere

A Bloom-féle taxonómia a tudás fejlődési szintjeit kategorizálta.

 A leginkább kimunkált, kognitív szintek, amelyeket a tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és konkrét tanítási-tanulási folyamattervezés szintjén egyaránt használhatunk, a következők:

-          Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete.

-          Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása)

-          Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása)

-          Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más természetű összefüggések mögött álló motivációkat.

-          Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése.

-          Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás megfelel-e a feltételeknek).

Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb

szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az

értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint).

 

-         Tehetséggondozó projektek a mindennapokban:

 

Nincsen királyi út:

Függ:

o   a céloktól

o   a célcsoportól / egyénektől

o   iskolai / iskolán kívüli stb.

Lehet egyszerű, komplex, egy-egy gyermekre, egy egy iskolára, városra vonatkoztatott stb.

Pl. Arany János Kollégiumi Program

 

Komplex tehetséggondozó program:

értelmezés:

1.      a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése;

2.      egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése;

3.      olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést.

 

A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése:

A különleges adottságokat fejlesztik a képességek valamely területén (pl. matematika, fizika, zene, sport, művészetek stb.).

Biztosítják az intenzív, gyors elmélyülést és előrehaladást.

(Sokan tehetséggondozás egyedüli lehetőségének ezt tartják).

 

A tehetséges gyermek gyenge oldalának fejlesztése:

A„hiányosság” kompenzálása, amely a tehetség fejlődését megnehezíti, akadályozza:

o   az iskolában összességében kiemelkedő teljesítmény mellett egyetlen tantárgyban súlyos hiányok mutatkoznak;

o   problémák adódhatnak a tanulási és munkamódszerek vagy a motiváció területén is.

 

Kiegészítő tevékenységek:

Olyan területek támogatása, amelyek közvetlenül semmit sem nyújtanak a gyermek tehetségének fejlesztésével kapcsolatban.

Feladatuk: feltöltődés biztosítása.

o   Pl: az intellektuális képességekkel rendelkező gyermekeket festészetben, táncban vagy sportban „támogatják”. E nélkül nincs hatékony tehetséggondozás!

 

Nem komplex programok:

A tanórai tehetséggondozás szervezeti formái:

o   tagozat

o   emelt szintű képzés

o    nívó csoportok

o   fakultációk

o   tanórai differenciálás

Tanórán kívüli programok speciális képességek szerint

o   sport

o   idegen nyelv

o   matematika

o    számítástechnika

o   táncművészet

o   dráma stb

 

Konkrét példa bemutatása:

Hejőkeresztúr:

-          Alapja: rendszerszerűség

 

Programok:

-          Komplex Instrukciós Program

-          Táblajátékok (Elmetörő)

-          Differenciált tanulásszervezés

-          Generációk közötti párbeszéd

-          Tabello

-          Tanártovábbképzés (teljes tantestület)

-          Művészeti képzés (1-3 – tánc, ritmus stb.)

-          Komplex instrukciós program -  Stanford Egyetemen közel húsz éves kutató-fejlesztő munkája.

o   Alkalmazták ezt az Egyesült Államok számos iskoláján kívül Izraelben, Belgiumban, Dániában, Olaszországban és Svédországban.

o   Pécs, Hejőkeresztúr

Megfigyelhető eredmények: magatartási problémák csökkenése, megszűnése; és tanulmányi eredmény javulása.

-          A programok egyedi alkalmazása – tanórák 20 %-a

-          Célok:

o   a tanuló hátrányos helyzetű tanulók osztálytermi státuszhelyzetének javítása; az oktató-nevelő munka színvonalának emelése.

o   a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével.

-          Eszközök:

o    nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok

o   csoportmunka – szerepek - együttműködés

-          45 perces alkalmazás:

o   csoport feladat / egyénre szabott feladat

o   gyermekek véleményének maghallgatása