Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EU tanulmányok 3. rész

2009.03.29

Közösségi politika

 

- Mindazok a tevékenységek, amellyel az EU foglalkozik

 

Szakpolitikák:

 

1.      közös politika (erősebb)

 

2.      közösségi politika

 

 

 

1.      a tagállamok átadják a döntéshozatalt az EU-nak (szupranacionális)

 

- a közösségi tevékenység kizárólagos (pld.: agrárpolitika)

 

- regionális vagy strukturális politika (tartalma miatt)

 

2.      kiegészítő jellegű

 

- a legnagyobb kompetencia szintre helyezik

 

- szupszidiaritás elve (pld.: fogyasztóvédelem)

 

Kutatásfejlesztés: K + F

 

-         a római szerződés is rendelkezik erről

 

-         kezdetben csekély mértékű együttműködés (EURATOM, atomenergia)

 

- ’60-’70 – szorosabbá vált (környezetvédelem)

 

- ’80 – nő a lemaradás az USA-hoz és Japánhoz képest (csúcstechnológiai iparágak)

 

- informatika, robottechnológia, biotechnológia, űrkutatás, gyógyszeripar

 

- innovációk megjelenése

 

- az EU GDP-jének 2-3 %-át, az  USA és Japán 4-5 %-át használta fejlesztésre

 

- évente csökkent a bejelentett találmányok  aránya

 

-         1980 – egységokmány aláírása

 

- önálló politika lesz a kutatásfejlesztés

 

- kiegészítik -) közösségi politika lesz

 

-         1986 – keretprogramokban valósul meg (4-5 éves)

 

- meghatározza az EU a célokat, irányokat erre az időszakra

 

- források hozzárendelése

 

Részprogramok: (szabályozza a keretprogramot)

 

ESPRIT – információs technológia

 

RACE – kommunikációs technológia

 

BRIDGE – biotechnológia

 

- 1998-2002 – 5. keretprogram (15 milliárd euró)

 

- 2002-2006 – 6. keretprogram (19 milliárd euró)

 

- a költségvetés 3. Legnagyobb tétele (pályázatokon át jut el a célcsoportokhoz)

 

Célok fejlesztése: (mire adnak pénzt)

 

- információs, kommunikációs technológia

 

- ipari technológia (környezetvédelem)

 

- gyógyszerkutatás, eü.-i fejlesztések

 

- űrkutatás

 

- machfúziós kutatás (atomenergia)

 

- kutatók mobilitása

 

- kutatási bázisok együttműködése, hálózatának kialakítása

 

eTEN ( elektronikus hálózatok)

 

- legnagyobb összegű részprogram

 

- E kormányzás (közigazgatási ügyfélszolgálat, a kormányzás nyilvánossá tétele)

 

- E egészségügy (közös adatbázisok létrehozása, kórházak közötti együttműködés)

 

- E tanulás (távoktatás, Internet alapú hozzáférés az anyagokhoz)

 

Közlekedéspolitika

 

-         a római szerződésben is benne volt ( a termelési tényezők szabad áramlása miatt)

 

-         eddig önálló fejlesztés tagállamonként

 

-         ’85 – az UNIÓ bírósága elmarasztalta a Tanácsot

 

- a Tanács szerződést szegett (hanyagság)

 

- a Tanács nem foglalkozott napirend szerint a közlekedéspolitikával

 

- felgyorsul az együttműködés

 

-         ’86 – egységokmány (első lépés a közös terv felé)

 

- rendezték az elmaradást

 

-         ’93 – maastricht-i szerződés

 

- Transzeurópai hálózat (TEN)

 

- energiahálózatok

 

- telekommunikáció

 

- közlekedés

 

- 3 célkitűzés:

 

- a hiányzó szakaszok kiépítése (infrastruktúra)

 

- a meglévő hálózatok összekapcsolása (határmenti települések)

 

- periférikus területek felszámolása

 

Előnyök:

 

-         nő a mobilitás (a foglalkoztatottság nő, a munkanélküliség csökken)

 

-         csökkennek a szállítási költségek (a versenyképesség nő)

 

-         a régió közötti együttműködés nő

 

-         közlekedésbiztonság nő

 

-         környezetvédelmi előnyök (csökken a környezetszennyezés)

 

Közlekedés:

 

1.      A szállítás kombinálása

 

-         a vasút  megerősítése, a közútról a vasútra való terelése a teherszállításnak

 

-         RO-LA (kamionok -) vasúti szerelvényre)

 

-         közúti + vízi szállítás összekapcsolása

 

-         RO-RO

 

2.      Városi közlekedés

 

-         a személyforgalomra koncentrál

 

-         a tömegközlekedés javítása

 

’85- ’95 – schengen-i egyezmény (kivéve:UK, Dánia, Írország)

 

-         határellenőrzések lebonyolítása tagok között

 

-         a külső határok erősebbé tétele

 

-         kivétel: reptér, kikötő

 

-         a kivételek szabadon dönthetnek a határellenőrzésről

 

Környezetvédelmi politika:

 

- római szerződéstől (nem szerepel ez a politika itt, mert ez a politika ’60-’70-es években alakult ki)

 

- II. világháború -) intenzív gazdasági fejlődés (kizsákmányolás)

 

- energiaforrások kimerülése

 

- környezetszennyezés

 

-’86 – egységkormány (nevesíti a környezetvédelmi politikát)

 

- ’93 – maastricht-i szerződés

 

- bevezeti a fenntartható fejlődés fogalmát

 

Célkitűzések:

 

- a környezet minőségének javítása

 

- az emberi egészség védelme

 

- természetes erőforrásokkal való racionális gazdálkodás

 

- takarékosság

 

- rövidebb távú programokban valósul meg:

 

- a „szennyező fizet” elv (az okozó fizet)

 

      - a „károk helyreállításának” elve        

 

- ’92-2000

 

- természetvédelem (természeti kincsek megőrzése)

 

- tájékoztatás (a szennyezés formáinak megismertetése)

 

- hulladék újrahasznosítás (hulladékgyűjtés)

 

- nem megújuló energiaforrások használatának csökkentése (fosszilis energiahordozók

 

- városi környezetek védelme (parkosítás)

 

- közegészség javítása (nukleáris biztonság)

 

- 2000-2010

 

- biológiai sokszínűség védelme

 

- éghajlatváltozás

 

- természetes erőforrások védelme

 

- egészség-és környezet kapcsolata

 

A környezetvédelem finanszírozása:

 

- LIFE – környezetvédelmi alap

 

AGRÁRPOLITIKA

 

-         a költségvetésből 40-45 %-ot használnak fel (csökkenő tendencia)

 

-         már a római szerződésben is benne volt (célkitűzések)

 

Célok:

 

- a termelékenység növelése -) túltermelés

 

- önellátás biztosítása

 

- stabil árak biztosítása

 

- stabil piacok

 

- a mezőgazdasági dolgozók stabil életszínvonalának emelése

 

’60-’70-es évek:

 

- protekcionizmus: belső piacok védelme a külső versennyel szemben

 

- eszköze:

 

- ártámogatás (mesterséges árak)

 

- eltértek a világpiaci áraktól (torzították a kereskedelmet)

 

- következménye:

 

- túltermelés

 

- felhalmozódott felesleg

 

- ezt nem tudták levezetni

 

- ’92- McSharry (agrárbiztos)

 

- ártámogatás -) jövedelemtámogatás

 

- a termelőket motiválták a nagy mennyiségű árú előállítására

 

- a jövedelem támogatás független a termelés mennyiségétől

 

- előnyugdíjazás

 

- ugaroltatás (jövedelempótlás, ha ugaron hagyta a földet)

 

- környezetbarát támogatás (biogazdálkodás)

 

- vidékfejlesztés ( a gazdákat igyekeznek vidéken tartani)

 

- falusi turizmus

 

- termékfeldolgozás

 

- a vidék épségének megőrzése

 

2000-

 

- a korábbi reformok sikeresek

 

- csökkenő túltermelés

 

- az árak közeledtek a világpiacihoz

 

- környezetbarátabb gazdálkodás

 

- drága az agrárpolitika (+ élelmiszer)

 

- további reformok várhatók

 

KELETI BŐVÍTÉS

 

A 10 új ország érvei a bővítés mellett:

 

-         új piacok, új gazdasági lehetőségek

 

-         a döntésekbe való beleszólás (aszimmetrikus kapcsolatok -) gazdasági kapcsolatok)

 

-         termelési tényezők szabad áramlása (szabad munkaerő áramlás)

 

-         nettó haszonélvező

 

-         stabil demokrácia ígérete (emberi jogok védelme)

 

-         Magyarország – a határon túli magyarok helyzete

 

- félperiféria -) fél centrum

 

- ’90 – CEFTA (integrációs tapasztalatok)

 

EU érvei a csatlakozás mellett:

 

-         piacszerzés (100 milliós piac)

 

-         az UNIÓ környezetének stabilizálása (stabil demokrácia)

 

-         földvásárlás, termőföld

 

Ellenérvek:

 

-         szabadság- és szuverenitásvesztés

 

-         ideológiai, politikai szempontok

 

-         modern gyarmatosítástól való félelem

 

-         a döntéshozatalban nincs elég befolyásunk

 

Az EU ellenérvei a csatlakozással szemben:

 

-         gyengébb gazdaság

 

-         fejlettebb országok

 

-         a fejletlen országokat fel kell zárkóztatni

 

-         nettó haszonélvezők -) versenytársat láttak bennünk

 

-         nagy a bővítés mértéke

 

-         sérülhet az UNIÓ eddig elért szintje

 

-         a bürokrácia súlya,lassú döntéshozatal

 

-         az agrártámogatások nőnek

 

-         aszimmetrikus kapcsolatok fenntartásának lehetősége

 

A bővítés mellett:

 

-         ’91 – Visegrádi országok -) társulási egyezmény iránti kérelem

 

- folyamatosan megkötötték

 

Tartalmuk:

 

- ipari szabad kereskedelem (kvóták és vámok lebontása)

 

- politikai párbeszéd megindulása

 

- az ipari vámok aszimmetrikus lebontása

 

- lehetőség a csatlakozásra

 

-         ’93 – koppenhágai csúcs (Európai Tanács)

 

- lehetőség a csatlakozásra ( feltételek megállapítása) -) koppenhágai kritériumok

 

1.      Stabil demokrácia megléte (több pártrendszer, népszavazás, emberi jogok védelme)

 

2.      Működő piacgazdaság a kereslet-kínálat alakítsa a piaci viszonyokat, magántulajdon védelme

 

3.      Jogharmonizáció (az  UNIÓS joganyag elfogadása)

 

4.      Bővítés során az UNIÓ nem sérülhet

 

- ’93 – csatlakozási kérelem (Magyarország, Lengyelország)

 

-         ’99 –ig több ország is benyújtja a kérelmét (csatlakozási tárgyalások)

 

-         ’97 –Luxemburg

 

- elsőkörös csoport

 

- Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Ciprus, Szlovénia

 

-         ’99 – Laeken

 

- 10 ország felvételére hajlandó

 

- 2002 – A csatlakozási tárgyalások vége

 

- ’02-’04- ratifikációs folyamat

 

- 2004.05.01. – csatlakozások

 

- Szlovákia, Málta, Lettország, Litvánia

 

A csatlakozás folyamata (jogharmonizáció)

 

-         egyoldalú

 

-         kiszolgáltatott helyzet

 

-         a joganyag átfésülése

 

-         derogációs kérelem

 

- ideiglenes mentesség jogszabály alkalmazása alól

 

- agrárszféra

 

- környezetvédelem