EU tanulmányok 4. rész
Strukturális vagy regionális politika
Fejlettségbeli különbségek Európában
Fejlett terület:
- „kék banán”: (a legfejlettebb terület)
- Nagy-Britannia déli része
- Benelux államok
- Ruhr vidék, Saar vidék (Németo.)
- Elzas, Lotharingia (Franciao.)
- Svájc
- Olaszország északi része
- Itt összpontosul a népesség, az erőforrások, itt jelennek meg az újítások (innovációk)
- „napfény övezet”
- a Földközi-tenger vidéke
- Spanyol, Francia, Olasz Riviéra
- „Európai Központi háromszög”
- Párizs, London, Köln
- „autógyártás ipari háromszöge”
- Stuttgart, Milánó, München
- „Kelet-Közép Európai banán”
- Gdansk, Poznan, Prága, Bécs, Pozsony, Győr, Budapest
Fejletlen terület:
- „problématérségek átlója”
- északkelet –) délnyugat
- Kelet-Németo., Közép-és Dél- Franciao., Spanyolo. Portugália
- „fejletlen területek körgyűrűje” (perifériák)
- Észak Európa (ritkán lakott)
- Skócia, Írország
- Franciao. Nyugati része
- Spanyolo., Portugália nyugati része
- Szigetek (Korzika, Szardínia, Szicília)
- Balkán (Görögo.)
- a volt szocialista országok (Keleti Fal)
- volt szovjet tagállamok (Keleti Fal)
A strukturális politika története: (kohéziós vagy területfejlesztési politika)
Alapfogalmak:
- Gyenge kohézió: (állapot): nagyok a fejlettségbeli különbségek a régiók között
- Konvergencia: (folyamat): a kohézió erősödése, a fejlettségi szint közeledése
- NUTS rendszer: statisztikai területi egységek rendszere.
- népességszám
- közigazgatási határok
1. Nemzetállam (tagország)
2. Régió (Európában 250-260)
3. Megye
4. Kistérség (Magyarországon 150-160)
5. Település
A strukturális politika jelentősége:
- a költségvetés 30-35 %-át fordítják erre
- monetáris unióra, kiegyensúlyozott fejlődésre, kohézióra van szükség
- a régiók között 10x-es különbség
Történetileg:
- ’57 – római szerződés -) nem volt benne
- 6 ország, hasonló fejlettség
- homogén zóna
- ’60-as évek:
- intenzív gazdaságfejlődés
- újjáépítések korszaka
- nincs regionális politika
- ’70-es évek:
- olajválság
- megrendül a fejlődés
- felmerül a szükségessége a strukturális politikának
- ’75 – Európai Regionális Fejlődési Alap (ERFA)
- dinamizálja a gazdasági fejlődést
- egyike a 4 strukturális alapnak
1. ’60 – Európai Szociális Alap (ESZA)
2. ’62 – Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Garancia Alap (EMOGA)
3. ’93 – halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)
- ’80-as évek:
- mediterrán bővülés
- előhozta a fejlődésbeli különbségeket
- felmerül a strukturális politika szükségessége
- ’86- Európai Egységkormány:
- intézményesítette a strukturális politikát és elismerte közös politikaként
- nőtt a költségvetése
- ’90-es évek:
- maastricht-i szerződés (’93)
- megnevezi a regionális politika céljait
1. A régiók közötti különbségek csökkentése
2. Transzeurópai hálózatok kialakítása (TEN)
3. Környezetvédelem és a vidéki tájarculat megőrzése
4. Természeti erőforrások racionális kihasználása
5. Nemzeti-és regionális sokszínűség megőrzése
6. Minőségi oktatás és képzés
- Kohéziós Alap:
- felkészíti a legfejlettebbeket a monetáris unióra (GMU)
- Görögország, Spanyolország, Portugália } ’93-’99 -) 15 milliárd EKÜ
A regionális politika alapelvei:
- szubszidialitás elve:
- a döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell emelni, ahol a legnagyobb a hozzáértés, hatékonyság
- decentralizáció:
- a helyi érdekek figyelembe vétele, ne legyen központosított döntéshozatal
- partnerség elve:
- együttműködés a tervezéstől a megvalósításig minden NUTS szinten
- programozás tervezés:
- átgondolt, hosszú távú fejlesztés
- addicionalitás elve:
- finanszírozás. Nincs kizárólagos finanszírozás, kell hozzá nemzeti forrás (50-75%)
- koncentráció elv:
- a legrászorultabbaknak adják a forrást
- monitoring elve:
- ellenőrzés, nyomon követés, értékelés
A keleti bővítés időszaka:
- Agenda 2000
- a költségvetés befagyasztása
- gazdasági növekményből fedezik a strukturális politikát
- növelik a strukturális politika hatékonyságát
- a jelenleg támogatott régiók továbbra is kapnak pénzt (PHASING OUT régiók)
statisztikai hatás miatt támogatásból kikerült régiók
- az átlag GDP 10 %-ot csökkent
- kiesnek a támogatási körből a PHASING OUT régiók
- a relatív pozíciók javulnak
- 260 milliárd euró
1. 195 milliárd -) strukturális alap
2. 18 milliárd -) kohéziós alap
3. 47 milliárd -) keleti bővítés
1. pályázatok:
Célkitűzései:
- a legelmaradottabb területek kapják a támogatást
- nehézipari válságterületek, strukturális átalakulás alatt álló régiók (Ruhr-vidék, Fekete-vidék)
- minőségi képzés és oktatás, az oktatás modernizálása, a munkanélküliség csökkentése
1. INTERREG (határon átnyúló kapcsolatok ápolása) pld. Alpok-Adria
2. URBAN (városi válságterületek rehabilitációja)
3. LEADER (mezőgazdaság, vidékfejlesztés)
4. EQUAQL (munkaerőpiaci esélyegyenlőség, diszkrimináció)
2. Kohéziós alap:
- nagy beruházások támogatása (infrastruktúra, környezetvédelem
3. Keleti bővítés
- előcsatlakozási alapok
a, PHARE (1989-ben jött létre)
- Magyarország és Lengyelország támogatására jött létre
- kiterjesztették a többi volt szocialista országra
- általános segélynyújtás
- ’98 -) a bővítésre való felkészítés
- igazságügy, közigazgatás
- 1,5 milliárd euró évente
b, SAPARD
- mezőgazdaság, vidékfejlesztés támogatása
- 500 millió euró évente
c, ISPA
- környezetvédelem, informatikafejlesztés
- 1 milliárd euró évente
A regionális politika összegzése:
- katalizátoros hatású (megsokszorozza a befektetett összeget)
- vonzóvá teszi az EU-t
- a költségvetésben nő az összege
- a források felhasználásának nem elegendő az ellenőrzése
- túlbürokratizált a rendszer
A regionális politika Magyarországon:
- Magyarország az első célkitűzéshez tartozik
- 2004-2006 -) pénz a költségvetésből
- Tervezés folyamata -) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)
- a strukturális alapok szabályozása
- hosszú távú célkitűzés, fejlesztési program, mely kijelöli a fejlesztendő célokat és a forrásokat
- helyzetelemzés (SWOT analízis)
- belső tulajdonságok (erősség – gyengeségek)
- külső hatások (lehetőségek – veszélyek)
ERŐSSÉG: turizmus (vendéglátás)
bortermelés
oktatásfejlesztés
közlekedésfejlesztés
földrajzi elhelyezkedés
GYENGESÉG: magas munkanélküliség
alacsony átlagfizetés
infláció
drága szolgáltatások
orvosok hiánya
LEHETŐSÉG: turisztika fejlesztése
közlekedés fejlesztése
EU-s pályázatok
környezetvédelem fejlesztése
VESZÉLYEK: eladósodás
a külföldi munkavállalók elveszik a munkalehetőséget
globális felmelegedés
urbanizáció
A S.W.O.T. analízis Magyarországon
Elemei:
1. Erősségek
- fejlődő gazdaság
- ipari szerkezetváltás (nehézipar -) könnyűipar -) élelmiszeripar)
- gazdag turisztikai látnivalók (Balaton, Budapest/gyógyturizmus, termálvíz/, falusi turizm.)
- jó alapok mezőgazdasági termeléshez
- sikeres kutatóiskolás, felsőoktatás
- kedvező közlekedésföldrajz, tranzitforgalom
2. Gyengeségek
- technológiai elmaradottság
- tőkehiány
- turizmus területileg koncentrált
- nagy különbségek Nyugat-és kelet Magyarország között
- a főváros túlsúlya a vidékkel szemben
- kevés forrás elkülönítése K+F politikára
- elavult úthálózat (közút, vasút)
- nincs kapcsolat az oktatás és a gazdaság igénye között (szakképzés hiánya)
- modern iparágak hiánya (gépgyártás)
- kisebbséggel való bánásmód
- a lakosság rossz egészségügyi helyzete
- magas a környezetszennyezés
3. Lehetőségek (kifelé irányul)
- szorosabb gazdasági kapcsolatok az Unióval
- szolgáltatások bővülésének lehetősége
- környezettudatosság erősödése
- modern iparágak térhódítása
- informatika és kommunikációs technológia fejlesztése
4. Veszélyek (fenyegetettségek)
- növekvő digitális szakadék
- romlanak a makrogazdasági mutatók
- regionális különbségek
- nő az elmaradottság az Uniós tagországoktól
- demográfiai problémák
népességcsökkenés
elöregedés, fiatalok elvándorlása
falvak kihalnak
Nemzeti fejlesztési terv:
Fejlesztési célok hierarchiája:
- hosszú távú célok
- életszínvonal javítása
- az Unióhoz való felzárkózás
- jövedelmi különbségek mérséklése
- specifikus célok
- versenyképesebb gazdaság
- humánerőforrás fejlesztése
- jobb minőségű környezet (infrastruktúra fejlesztése), kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés
- a megvalósítás módja
- versenyképesebb gazdaság
Operatív program
- a célokhoz hozzárendeli az eszközöket, a forrásokat, a megvalósítás módját
- a gyakorlatba átfordított cél
- pályázatokat tartalmaz, amely alapján lehet támogatást igényelni
GVOP:
- kis-és középvállalkozások pályázhatnak
- a termelőszektor modernizálása
- hálózatépítés, együttműködés
- kutatásfejlesztésre, technológiai beruházásokra lehet pályázni
- elektronikus gazdaság kiépítése
AVOP:
- a termelők, mezőgazdasági foglalkoztatottak
- modernizáció, technológiai beruházások
- termékfeldolgozás
- felújítások, vidékfejlesztés, hagyományok megőrzése -) pályázatok
- alternatív gazdálkodási formák bevezetése (biogazdálkodás)
HEFOP:
- munkaerő központok, non-profit szervezetek, civil szervezetek, oktatás
- munkanélküliség csökkentése
- továbbképzés, átképzés, a vállalkozói kézségek fejlesztése -) pályázatok
- a társadalmi beilleszkedés elősegítése
- hátrányos helyzetű csoportok:
- kisebbségek
- fogyatékosok
- nők (részmunkaidő)
- minden oktatási formát érintett
- alapfokú oktatás
- középfokú oktatás (szakképzés)
- felsőfokú oktatás
- felnőtt oktatás
- munkanélküliség típusai:
- pályakezdők munkanélkülisége
- tartós munkanélküliség 1,1-5 éven túl)
KIOP:
- a közlekedésben dolgozók
- a környezet minőségének javítása, infrastruktúra kiépítése
- természetvédelmi területek kialakítása, környezetbiztonság kérdése, megújuló energia-források bevonása az energiagazdálkodásba -) pályázatok
ROP:
- egy régión belüli komplex fejlesztés
Magyarország régiói:
Közép-Magyarország (Pest megye + Budapest)
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala, Gy-M-S)
Közép-Dunántúl (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés)
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász, Szabolcs-Szatmár)
Észak-Magyrország (BAZ, Heves, Nógrád)
- infrastruktúra, termelőszektor, vidékfejlesztés, turizmus, városfelújítás -) pályázatok
Pályázatok Magyarországon az Unióval kapcsolatban:
A pályáztatás intézményrendszere:
1. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFT)
Az NFT megvalósítása
2. Irányító hatóság:
Mindegyik Operatív Programnak van
3. Közreműködő szervezetek:
Pénzügyi - (Magyar Államkincstár)
Szakmai – a pályázatok szakmai felügyelete
Eljárásrendi – a pályázatok formai megvalósításának felügyelete
Pályázatírók, tanácsadók
3 fajta döntés:
- elutasítás (indoklással)
- elfogadás
- feltételekkel való elfogadás (pénzügyi feltétel)
Szerződéskötés:
- a támogatóval
A megvalósítás időszaka:
- monitoring (ellenőrzés, nyomon követés)
a pályázat életének figyelése
- ¼ évenkénti ellenőrzés
Az EU költségvetése, pénzügyi helyzete
- a költségvetés nem teljesen szupranacionális
- éves összege kb. 90-100 milliárd euró
Finanszírozza:
- a közös politikákat
- adminisztrációt
- a forrás újra elosztását
A költségvetés bevételei:
- Vámok: a kívülálló országokból behozatal útján fizetett vám (13-15 %)
- Mezőgazdasági lefölözések: kívülálló országokból behozott mezőgazdasági termékekre kivetett mozgó vám (2%)
- VAT forrás: hozzáadott értékadó (36-38%)
- GNP forrás: kiegészíti a saját forrásokat (47%)
A költségvetés kiadásai:
- Közös mezőgazdasági politika: (40-43 %)
- Strukturális műveletek: fejlettségbeli különbségek csökkentése, felzárkózás (30-33%)
- Belső politikák: minden közösségi tevékenység (6-7%)
- Külső tevékenység: pld. segélyezés (6-7%)
- Adminisztratív kiadások: igazgatási, működési ráfordítások (5%)
- Előcsatlakozási és az új tagállamokra szánt kiadás: 2002-től (3%)
- Tartalék: (1%)
Éves költségvetési eljárás:
- EB előkészíti
- MT elfogadja
- Ha az EP társdöntéshozóként elfogadja, akkor kihirdetik
- Az EB felel a végrehajtásért
- A Számvevőszék ellenőrzi a végrehajtást
Reformcsomagok:
- DELORS I.: (1985-1995)
A bevételekhez felvették a GNP forrást (1,2%)
- DELORS II.: (1992)
A GNP 1,27%
Létrehozták a Kohéziós Alapot
- AGENDA 2000
Keleti bővítésre vonatkoznak intézkedései
Folytatta azt, amit a DELORS I., II.elkezdett
Csak a gazdasági növekedésből fakadó jövedelemtöbbletet fordítják a keleti bővítésre
Problémái:
Elmaradt a mezőgazdasági politika szerkezeti reformja
Csak a legszükségesebb változtatások zajlottak
Jövőre vonatkozó perspektíva: (2007-2013)
- meghatározza a kiadások maximumát
- az unió azt finanszírozza, amire nemzeti szinten nincs elég forrás
Fenntartható növekedés:
- versenyképesség
- kohézió ( a lemaradt régiók felzárkóztatása)
- természeti erőforrások megőrzése
- szabadság, biztonság, igazságosság
- adminisztratív kiadások