Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


EU tanulmányok 4. rész

2009.03.29

Strukturális vagy regionális politika

 

Fejlettségbeli különbségek Európában

 

Fejlett terület:

 

- „kék banán”: (a legfejlettebb terület)

 

-         Nagy-Britannia déli része

 

-         Benelux államok

 

-         Ruhr vidék, Saar vidék (Németo.)

 

-         Elzas, Lotharingia (Franciao.)

 

-         Svájc

 

-         Olaszország északi része

 

- Itt összpontosul a népesség, az erőforrások, itt jelennek meg az újítások (innovációk)

 

- „napfény övezet

 

-         a Földközi-tenger vidéke

 

-         Spanyol, Francia, Olasz Riviéra

 

- „Európai Központi háromszög

 

-         Párizs, London, Köln

 

- „autógyártás ipari háromszöge

 

-         Stuttgart, Milánó, München

 

- „Kelet-Közép Európai banán”

 

-         Gdansk, Poznan, Prága, Bécs, Pozsony, Győr, Budapest

 

Fejletlen terület:

 

- „problématérségek átlója

 

- északkelet –) délnyugat

 

- Kelet-Németo., Közép-és Dél- Franciao., Spanyolo. Portugália

 

 - „fejletlen területek körgyűrűje” (perifériák)

 

-         Észak Európa (ritkán lakott)

 

-         Skócia, Írország

 

-         Franciao. Nyugati része

 

-         Spanyolo., Portugália nyugati része

 

-         Szigetek (Korzika, Szardínia, Szicília)

 

-         Balkán (Görögo.)

 

-         a volt szocialista országok (Keleti Fal)

 

-         volt szovjet tagállamok (Keleti Fal)

 

A strukturális politika története: (kohéziós vagy területfejlesztési politika)

 

Alapfogalmak:

 

-         Gyenge kohézió: (állapot): nagyok a fejlettségbeli különbségek a régiók között

 

-         Konvergencia: (folyamat): a kohézió erősödése, a fejlettségi szint közeledése

 

-         NUTS rendszer: statisztikai területi egységek rendszere.

 

- népességszám

 

- közigazgatási határok

 

1.      Nemzetállam (tagország)

 

2.      Régió (Európában 250-260)

 

3.      Megye

 

4.      Kistérség (Magyarországon 150-160)

 

5.      Település

 

A strukturális politika jelentősége:

 

-         a költségvetés 30-35 %-át fordítják erre

 

-         monetáris unióra, kiegyensúlyozott fejlődésre, kohézióra van szükség

 

-         a régiók között 10x-es különbség

 

Történetileg:

 

-         ’57 – római szerződés -) nem volt benne

 

- 6 ország, hasonló fejlettség

 

- homogén zóna

 

-         ’60-as évek:

 

- intenzív gazdaságfejlődés

 

- újjáépítések korszaka

 

- nincs regionális politika

 

-         ’70-es évek:

 

- olajválság

 

- megrendül a fejlődés

 

- felmerül a szükségessége a strukturális politikának

 

-         ’75 – Európai Regionális Fejlődési Alap (ERFA)

 

- dinamizálja a gazdasági fejlődést

 

- egyike a 4 strukturális alapnak

 

1.      ’60 – Európai Szociális Alap (ESZA)

 

2.      ’62 – Európai Mezőgazdasági Orientációs- és Garancia Alap (EMOGA)

 

3.      ’93 – halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)

 

-         ’80-as évek:

 

- mediterrán bővülés

 

- előhozta a fejlődésbeli különbségeket

 

- felmerül a strukturális politika szükségessége

 

-         ’86- Európai Egységkormány:

 

- intézményesítette a strukturális politikát és elismerte  közös politikaként

 

- nőtt a költségvetése

 

 

 

-         ’90-es évek:

 

- maastricht-i szerződés (’93)

 

- megnevezi a regionális politika céljait

 

1.      A régiók közötti különbségek csökkentése

 

2.      Transzeurópai hálózatok kialakítása (TEN)

 

3.      Környezetvédelem és a vidéki tájarculat megőrzése

 

4.      Természeti erőforrások racionális kihasználása

 

5.      Nemzeti-és regionális sokszínűség megőrzése

 

6.      Minőségi oktatás és képzés

 

-         Kohéziós Alap:

 

- felkészíti a legfejlettebbeket a monetáris unióra (GMU)

 

- Görögország, Spanyolország, Portugália    } ’93-’99 -) 15 milliárd EKÜ

 

A regionális politika alapelvei:

 

-         szubszidialitás elve:

 

- a döntéseket és a végrehajtást arra a szintre kell emelni, ahol a legnagyobb a hozzáértés, hatékonyság

 

-         decentralizáció:

 

- a helyi érdekek figyelembe vétele, ne legyen központosított döntéshozatal

 

-         partnerség elve:

 

- együttműködés a tervezéstől a megvalósításig minden NUTS szinten

 

-         programozás tervezés:

 

- átgondolt, hosszú távú fejlesztés

 

-         addicionalitás elve:

 

- finanszírozás. Nincs kizárólagos finanszírozás, kell hozzá nemzeti forrás (50-75%)

 

-         koncentráció elv:

 

- a legrászorultabbaknak adják a forrást

 

-         monitoring elve:

 

- ellenőrzés, nyomon követés, értékelés

 

A keleti bővítés időszaka:

 

-         Agenda 2000

 

-         a költségvetés befagyasztása

 

-         gazdasági növekményből fedezik a strukturális politikát

 

-         növelik a strukturális politika hatékonyságát

 

-         a jelenleg támogatott régiók továbbra is kapnak pénzt (PHASING OUT régiók)

 

statisztikai hatás miatt támogatásból kikerült régiók

 

-         az átlag GDP 10 %-ot csökkent

 

-         kiesnek a támogatási körből a PHASING OUT régiók

 

-         a relatív pozíciók javulnak

 

-         260 milliárd euró

 

1.      195 milliárd -) strukturális alap

 

2.      18 milliárd -) kohéziós alap

 

3.      47 milliárd -) keleti bővítés

 

1.      pályázatok:

 

Célkitűzései:

 

- a legelmaradottabb területek kapják a támogatást

 

- nehézipari válságterületek, strukturális átalakulás alatt álló régiók (Ruhr-vidék, Fekete-vidék)

 

- minőségi képzés és oktatás, az oktatás modernizálása, a munkanélküliség csökkentése

 

1.      INTERREG (határon átnyúló kapcsolatok ápolása) pld. Alpok-Adria

 

2.      URBAN (városi válságterületek rehabilitációja)

 

3.      LEADER (mezőgazdaság, vidékfejlesztés)

 

4.      EQUAQL (munkaerőpiaci esélyegyenlőség, diszkrimináció)

 

2.      Kohéziós alap:

 

-         nagy beruházások támogatása (infrastruktúra, környezetvédelem

 

3.      Keleti bővítés

 

-         előcsatlakozási alapok

 

a, PHARE (1989-ben jött létre)

 

- Magyarország és Lengyelország támogatására jött létre

 

- kiterjesztették a többi volt szocialista országra

 

- általános segélynyújtás

 

- ’98 -) a bővítésre való felkészítés

 

- igazságügy, közigazgatás

 

- 1,5 milliárd euró évente

 

b, SAPARD

 

- mezőgazdaság, vidékfejlesztés támogatása

 

- 500 millió euró évente

 

c, ISPA

 

- környezetvédelem, informatikafejlesztés

 

- 1 milliárd euró évente

 

A regionális politika összegzése:

 

-         katalizátoros hatású (megsokszorozza a befektetett összeget)

 

-         vonzóvá teszi az EU-t

 

-         a költségvetésben nő az összege

 

-         a források felhasználásának nem elegendő az ellenőrzése

 

-         túlbürokratizált a rendszer

 

A regionális politika Magyarországon:

 

-         Magyarország az első célkitűzéshez tartozik

 

-         2004-2006 -) pénz a költségvetésből

 

- Tervezés folyamata -) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)

 

- a strukturális alapok szabályozása

 

- hosszú távú célkitűzés, fejlesztési program, mely kijelöli a fejlesztendő célokat és a forrásokat

 

- helyzetelemzés (SWOT analízis)

 

- belső tulajdonságok (erősség – gyengeségek)

 

- külső hatások (lehetőségek – veszélyek)

 

ERŐSSÉG:    turizmus (vendéglátás)

 

                        bortermelés

 

                        oktatásfejlesztés

 

                        közlekedésfejlesztés

 

                        földrajzi elhelyezkedés

 

GYENGESÉG: magas munkanélküliség

 

                          alacsony átlagfizetés

 

                          infláció

 

                          drága szolgáltatások

 

                          orvosok hiánya

 

LEHETŐSÉG: turisztika fejlesztése

 

                         közlekedés fejlesztése

 

                         EU-s pályázatok

 

             környezetvédelem fejlesztése

 

VESZÉLYEK: eladósodás

 

                          a külföldi munkavállalók elveszik a munkalehetőséget

 

                          globális felmelegedés

 

                          urbanizáció

 

A S.W.O.T. analízis Magyarországon

 

Elemei:

 

1.      Erősségek

 

-         fejlődő gazdaság

 

-         ipari szerkezetváltás (nehézipar -) könnyűipar -) élelmiszeripar)

 

-         gazdag turisztikai látnivalók (Balaton, Budapest/gyógyturizmus, termálvíz/, falusi turizm.)

 

-         jó alapok mezőgazdasági termeléshez

 

-         sikeres kutatóiskolás, felsőoktatás

 

-         kedvező közlekedésföldrajz, tranzitforgalom

 

2.      Gyengeségek

 

-         technológiai elmaradottság

 

-         tőkehiány

 

-         turizmus területileg koncentrált

 

-         nagy különbségek Nyugat-és kelet Magyarország között

 

-         a főváros túlsúlya a vidékkel szemben

 

-         kevés forrás elkülönítése K+F politikára

 

-         elavult úthálózat (közút, vasút)

 

-         nincs kapcsolat az oktatás és a gazdaság igénye között (szakképzés hiánya)

 

-         modern iparágak hiánya (gépgyártás)

 

-         kisebbséggel való bánásmód

 

-         a lakosság rossz egészségügyi helyzete

 

-         magas a környezetszennyezés

 

3.      Lehetőségek (kifelé irányul)

 

-         szorosabb gazdasági kapcsolatok az Unióval

 

-         szolgáltatások bővülésének lehetősége

 

-         környezettudatosság erősödése

 

-         modern iparágak térhódítása

 

-         informatika és kommunikációs technológia fejlesztése

 

4.      Veszélyek (fenyegetettségek)

 

-         növekvő digitális szakadék

 

-         romlanak a makrogazdasági mutatók

 

-         regionális különbségek

 

-         nő az elmaradottság az Uniós tagországoktól

 

-         demográfiai problémák

 

népességcsökkenés

 

elöregedés, fiatalok elvándorlása

 

falvak kihalnak

 

Nemzeti fejlesztési terv:

 

Fejlesztési célok hierarchiája:

 

-         hosszú távú célok

 

- életszínvonal javítása

 

-         az Unióhoz való felzárkózás

 

- jövedelmi különbségek mérséklése

 

-         specifikus célok

 

- versenyképesebb gazdaság

 

- humánerőforrás fejlesztése

 

- jobb minőségű környezet (infrastruktúra fejlesztése), kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés

 

-         a megvalósítás módja

 

- versenyképesebb gazdaság

 

Operatív program

 

-         a célokhoz hozzárendeli az eszközöket, a forrásokat, a megvalósítás módját

 

-         a gyakorlatba átfordított cél

 

-         pályázatokat tartalmaz, amely alapján lehet támogatást igényelni

 

GVOP:

 

-         kis-és középvállalkozások pályázhatnak

 

-         a termelőszektor modernizálása

 

- hálózatépítés, együttműködés

 

- kutatásfejlesztésre, technológiai beruházásokra lehet pályázni

 

- elektronikus gazdaság kiépítése

 

AVOP:

 

-         a termelők, mezőgazdasági foglalkoztatottak

 

-         modernizáció, technológiai beruházások

 

-         termékfeldolgozás

 

-         felújítások, vidékfejlesztés, hagyományok megőrzése -) pályázatok

 

-         alternatív gazdálkodási formák bevezetése (biogazdálkodás)

 

HEFOP:

 

-         munkaerő központok, non-profit szervezetek, civil szervezetek, oktatás

 

-         munkanélküliség csökkentése

 

-         továbbképzés, átképzés, a vállalkozói kézségek fejlesztése -) pályázatok

 

-         a társadalmi beilleszkedés elősegítése

 

- hátrányos helyzetű csoportok:

 

- kisebbségek

 

- fogyatékosok

 

- nők (részmunkaidő)

 

-         minden oktatási formát érintett

 

- alapfokú oktatás

 

- középfokú oktatás (szakképzés)

 

- felsőfokú oktatás

 

- felnőtt oktatás

 

-         munkanélküliség típusai:

 

- pályakezdők munkanélkülisége

 

- tartós munkanélküliség 1,1-5 éven túl)

 

 

 

KIOP:

 

-         a közlekedésben dolgozók

 

-         a környezet minőségének javítása, infrastruktúra kiépítése

 

-         természetvédelmi területek kialakítása, környezetbiztonság kérdése, megújuló energia-források bevonása az energiagazdálkodásba -) pályázatok

 

ROP:

 

-         egy régión belüli komplex fejlesztés

 

Magyarország régiói:

 

Közép-Magyarország (Pest megye + Budapest)

 

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

 

Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala, Gy-M-S)

 

Közép-Dunántúl (Csongrád, Bács-Kiskun, Békés)

 

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász, Szabolcs-Szatmár)

 

Észak-Magyrország (BAZ, Heves, Nógrád)

 

-         infrastruktúra, termelőszektor, vidékfejlesztés, turizmus, városfelújítás -) pályázatok

 

 

 

Pályázatok Magyarországon az Unióval kapcsolatban:

 

A pályáztatás intézményrendszere:

 

1.      Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFT)

 

Az NFT megvalósítása

 

2.      Irányító hatóság:

 

Mindegyik Operatív Programnak van

 

3.      Közreműködő szervezetek:

 

Pénzügyi -  (Magyar Államkincstár)

 

Szakmai – a pályázatok szakmai felügyelete

 

Eljárásrendi – a pályázatok formai megvalósításának felügyelete

 

4. A pályázók szintje:

 

Pályázatírók, tanácsadók

 

3 fajta döntés:

 

-         elutasítás (indoklással)

 

-         elfogadás

 

-         feltételekkel való elfogadás (pénzügyi feltétel)

 

Szerződéskötés:

 

-         a támogatóval

 

A megvalósítás időszaka:

 

-         monitoring (ellenőrzés, nyomon követés)

 

a pályázat életének figyelése

 

-         ¼ évenkénti ellenőrzés

 

 

 

Az EU költségvetése, pénzügyi helyzete

 

-         a költségvetés nem teljesen szupranacionális

 

-         éves összege kb. 90-100 milliárd euró

 

Finanszírozza:

 

- a közös politikákat

 

- adminisztrációt

 

- a forrás újra elosztását

 

 

 

A költségvetés bevételei:

 

-         Vámok: a kívülálló országokból behozatal útján fizetett vám (13-15 %)

 

-         Mezőgazdasági lefölözések: kívülálló országokból behozott mezőgazdasági termékekre kivetett mozgó vám (2%)

 

-         VAT forrás: hozzáadott értékadó (36-38%)

 

-         GNP forrás: kiegészíti a saját forrásokat (47%)

 

A költségvetés kiadásai:

 

-         Közös mezőgazdasági politika: (40-43 %)

 

-         Strukturális műveletek: fejlettségbeli különbségek csökkentése, felzárkózás (30-33%)

 

-         Belső politikák: minden közösségi tevékenység (6-7%)

 

-         Külső tevékenység: pld. segélyezés (6-7%)

 

-         Adminisztratív kiadások: igazgatási, működési ráfordítások (5%)

 

-         Előcsatlakozási és az új tagállamokra szánt kiadás: 2002-től (3%)

 

-         Tartalék: (1%)

 

Éves költségvetési eljárás:

 

-         EB előkészíti

 

-         MT elfogadja

 

-         Ha az EP társdöntéshozóként elfogadja, akkor kihirdetik

 

-         Az EB felel a végrehajtásért

 

-         A Számvevőszék ellenőrzi a végrehajtást

 

Reformcsomagok:

 

-         DELORS I.: (1985-1995)

 

A bevételekhez felvették a GNP forrást (1,2%)

 

-         DELORS II.: (1992)

 

A GNP 1,27%

 

Létrehozták a Kohéziós Alapot

 

-         AGENDA 2000

 

Keleti bővítésre vonatkoznak intézkedései

 

Folytatta azt, amit a DELORS  I., II.elkezdett

 

Csak a gazdasági növekedésből fakadó jövedelemtöbbletet fordítják a keleti bővítésre

 

Problémái:

 

Elmaradt a mezőgazdasági politika szerkezeti reformja

 

Csak a legszükségesebb változtatások zajlottak

 

Jövőre vonatkozó perspektíva: (2007-2013)

 

-         meghatározza a kiadások maximumát

 

-         az  unió azt finanszírozza, amire nemzeti szinten nincs elég forrás

 

Fenntartható növekedés:

 

-         versenyképesség

 

-         kohézió ( a lemaradt régiók felzárkóztatása)

 

-         természeti erőforrások megőrzése

 

-         szabadság, biztonság, igazságosság

 

-         adminisztratív kiadások